Kusai Sándor: Ez valójában a második hidegháború

Külpolitikai kitekintő Magyarország volt pekingi nagykövetével

A nemrég lezajlott, 3. BRI (Új Selyemút) fórum apropóján az elkövetkező hetekben megpróbáljuk minél inkább körbejárni a kínai gigaprojektet és annak következményeit. Ide tartozik éppúgy a BRI globális szerepének értékelése, ahogy Magyarország vagy az EU viszonyulása hozzá. A cél minél több nézőpont és (ellen)vélemény bemutatása lesz, ha valaki hozzászólna a diskurzushoz egy cikk megírásával, akkor azt a keletazsiafigyelo@gmail.com címre küldheti el, melyet utána közölni fogunk.

Alább Kusai Sándor, 30 éves tapasztalattal rendelkező diplomata, Magyarország volt kínai-mongol-észak-koreai nagykövetének a helyzetértékelését mutatjuk be a BRI magyar vonatkozásai, a magyar- és a brüsszeli vezetés közti összeütközések, illetve az Egyesült Államok Tajvan-politikája kapcsán.

Hunok a hanoknál

A múlt héten lezajlott Egy Övezet, Egy Út (OBOR/BRI) 10 éves évfordulójának alkalmából Orbán Viktor és a magyar kormány fontosabb személyei is tiszteletüket tették az eseménysorozaton egy sor tárgyalással egybekötve. Az eurázsiai kontinens túlsó oldalán zajló tárgyalások közül a leginkább az élvonalas és innovációs területek érintik Magyarországot.

„A legfontosabb megállapodások azok, amelyek a magyar gazdaság zöld átállását segítik. Ez technológiatranszfer, digitalizáció és a zöld termelést elősegítő beruházásokat érintenek, vagy azzal foglalkoznak” – mondta Kusai Sándor.

Emellett hasonló súllyal bírnak a fintech szférában, azaz a pénzügyek és a modern technológiák összekapcsolásával foglalkozó projektek. Hogy mi szükség van ezekre, azt az első csoport esetében nem szükséges kifejezetten részletesen magyarázni, viszont a pénzügyek terén megjelenő új eljárások a szektor működési költségeinek jelentős csökkentése miatt fontosak a szakértő szerint.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Kínában a napi tranzakciók több mint 90%-a már digitális formában zajlik, az ehhez szükséges biztonságtechnikai és pénznyilvántartási háttérrendszerek pedig igen kifinomult és magasan fejlett eljárásokon alapulnak. A hétköznapi élet ezen területén a magyar, de talán az európai realitás legalább 5 évvel van lemaradva a kínaitól – szerk.

A következő években tehát a Magyarországra érkező kínai befektetések várhatóan technológiailag koncentrált területeken fognak jelentkezni.

Mi nem tetszik rajtunk az Európai Unió vezetőinek? Szembeszélben megy Európa?

Az EU vezetői rendszeresen kritizálják és megróják Orbán Viktort és a magyar külpolitikát azért, amiért jó kapcsolatokat ápolnak Kínával, vagy éppen mert Oroszországgal is folytatnak tárgyalásokat. A szakértő szerint ennek egyik fő oka a magyarok „renitens magatartásában” keresendő, illetve, hogy az EU vezetői nem tűrnek ellenvéleményeket.

Másrészről viszont az EU vezetése már az orosz-ukrán háborút megelőzően is egyre inkább az atlantista törekvések, a NATO-val való együttműködés oldalán sorakozott fel tőke, politikai és egyéb támogatások formájában, amely a remények szerint komoly előnyhöz juttathatja az Uniót. Persze ennek esélye csak akkor van,

„ha sikerül Oroszországot legyőznünk, ha sikerül Kínát visszaszorítanunk a világgazdaságból, a világpolitikából.”

Ellenkező esetben viszont az EU teljes közössége szembesülhet komoly veszteségekkel. A szakértő szerint a probléma az inkább, hogy az EU vezetése egy radikális stratégiai tévedés mentén folytatja politikáját.

„… a világpolitika egyik legnagyobb tanulsága, hogy soha nem szabad az összes tojást egy kosárba tenni. …ez egy régi angol mondás: mert aki mindet egybeteszi egy kosárba, az nagyon sokat veszíthet, ha nem sikerül, és a világpolitikában biztosan előre jelezni bármit, azt nem lehet.”

A tapasztalt diplomata szerint az uniós fő döntéshozók egy konföderatív Európai Egyesült Államokban látják a jövőt, amely az uniós együttműködési rendszer államszerűvé fejlesztésével érhető csak el, ennek pedig előfeltétele kell, hogy legyen a tagállamok szuverenitásának visszaszorulása az Európai Bizottság javára. Ehhez a törekvéshez viszont Washington adhat leginkább segítséget.

Európa potyautas a világrendben

Kusai Sándor szerint az Unió vezetőinek döntéseit Európa világpolitikai, világgazdasági szerepének túlértékelése is befolyásolja, amely figyelmen kívül hagyja azt a hármas struktúrát, amelyen a második világháború óta Európa sikere múlik. Ennek fő összetevői: 1. a '90-es évek óta viszonylag olcsó és garantált orosz energia, nyersanyagellátás; 2. az olcsó munkaerővel dolgozó hatalmas kínai piac, 3. az Egyesült Államok biztonsági garanciája.

Ezeknek a körülményeknek az együtt állásával Európa nem költött fegyverre, katonára, önvédelemre – lévén ezt az USA átvállalta a NATO keretében, így Európa a világrend potyautasa lett. Az európai döntéshozók azzal nem számoltak előre az elemző szerint, hogy a katonai erő NATO-ba való kiszervezésével viszont bonyolult helyzetekben az amerikai döntéshozóknak szolgáltatják ki magukat.

Tovább súlyosbítja az EU helyzetét, hogy az orosz energiáról való hivatalos leválás - bár alternatív csatornákon továbbra is kerül orosz gáz és olaj az európai piacra - közben a kínai piacról való leválás is megkezdődött, annak érdekében, hogy az amerikai biztonsági garanciák továbbra is megmaradjanak.

A szakértő úgy vélekedett, hogy Von der Leyen-nek és körének valószínűleg nem is maradt már sok választása az orosz-ukrán konfliktus kipattanásakor, a választott lehetőségnek pedig jelenleg mindenki megfizeti az árát Európában.

„Az elmúlt évtizedekben úgy belestrukturálódott egy amerikai biztonsági szerkezetbe, hogy innen már egyszerűen nem volt kilépés, és ezért választani kellett, hogy mit áldozunk be, és azt áldozták be, amit könnyebben beáldozhatónak véltek.”

További problémát okoz az EU vezetésének, hogy a globális dél országaira nem tud a szükségesnél nagyobb hatást gyakorolni, aminek legnyilvánvalóbb jelei a BRICS bővítése és a legutóbbi Övezet és Út csúcstalálkozó voltak. Ezutóbbin 130 ország képviselte magát és folytatott egyeztetéseket a pekingi vezetéssel a kínai gazdaságfejlesztési tervekről. Kivéve Európát.

Az USA új kihívója jeges vizekre térhet

Az Egyesült Államok minden stratégiai dokumentumában az utóbbi három-négy évben leírja, hogy az Egyesült Államok számára a globális ellenfél, kihívó nem Oroszország ma már, hanem Kína. Kína az az ország, amely gazdasági potenciáljában elkülönülő, egyedi, alternatív politikai rendszerével és növekvő katonai erejével minden szférában kihívást jelent az Egyesült Államoknak - szögezte le Kusai Sándor.

Az aktuális katonai-stratégiai kihívó most leginkább Oroszország az Ukrajnával zajló proxy háború miatt, de valójában hosszú távon az Egyesült Államok számára Kína az ellenfél. Ezért minden téren Kína pozícióinak gyengítése a célja, hogy Kína áruforgalmát, nyersanyagellátását, külső piacait szűkítse, megakadályozza. Ebből a célból került bevezetésre egy sor amerikai technológiai szankció Kína ellen, az Övezet és Út csúcstalálkozó alatt pedig még tovább szigorítottak egy újabb csomaggal.

A nemzetközi politikai elemző szerint az európai vezetés úgy látja, hogy Európának az a jó, ha követi az amerikai érdekeket ebben a térségben. Ebből következik, hogy Amerika a politikai és gazdasági versenyen túl már nyílt katonai erőfeszítésekkel is szembeszegül Kínával.

„Ezt látjuk abban, hogy az amerikai haderő felkészül arra, hogy a kínai kereskedelmi hajózás elől lezárja a malakkai-szorost, a tajvani szorost, megakadályozza Kína és a Közel-Kelet, illetve Európa közötti hajóforgalmat. Ezzel nemcsak Kína energiaellátását lehet elvágni, hanem a kínai késztermékek exportútvonalait is.”

A tengerszorosokban növekvő feszültség ellenjátékaként láthatjuk, hogy Putyin elnök is részt vett az Övezet és Út csúcstalálkozón, Oroszország és Kína fokozott együttműködése révén pedig újabb útvonal, például az északi hajózási útvonal nyílhat meg a Jeges-tengeren, amelyet jórészt az oroszok védenének és az amerikaiak nem tudnának elzárni.

Ez valójában a második hidegháború, amiben vagyunk – zárta gondolatait Kusai Sándor, volt kínai nagykövet, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadója.

A cikk Kusai Sándor jóváhagyásával a HírTV Globál című műsorában elhangzott elemzéséből készült, amely eredeti formájában a következő linken érhető el:

Ha érdekel Ázsia, és szeretnél a további, hasonló bejegyzésekről automatikusan értesítést kapni, akkor iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre az e-mail cím megadásával az alábbi gombra kattintva